Szennyvíztisztítás követelményei és a tisztítótelep típusválasztási lehetőségei Magyarországon
Bevezetés
A szennyvíztisztítás típusának megválasztását egyik oldalról a tisztítási igény, azaz a befogadóba kibocsátható tisztított szennyvíz minőségi követelményei (jogi előírásai), másrészről a kor tudományos, műszaki ismeretei határolják be. A szennyvíztisztítás lehetőségeit illetően az elmúlt évtizedben számos áttekintő kiadvány került az olvasók elé (Öllős, 1991; Sedlak,.1992; Czakó és Miháltz, 1993; Sorensen és Jorgensen 1993; Kárpáti, 2002a; Seviour et al. 2002;). Ezek alapján egyértelmű, hogy a fejlettebb, nagyobb lakos sűrűségű országokban, napjainkban a szennyvíztisztítás mintegy 90 % -ában eleveniszapos rendszerekkel történik. A szóba jöhető különböző változatokat ezek a kiadványok igen részletesen leírják, a szennyvíztisztítással szemben támasztott regionális követelményeket azonban nem részletezik. Ez országonként és időben is változó. Magyarországon az 1984-től elvileg 2002. december 31-ig érvényben volt, majd lejárta előtt tíz nappal ismét életbe léptetett, vagy 274/2002 (XII. 21.) rendelettel további két évre hatályos rendelkezés 1991 évi EU előírásokkal (271/1991) történő szinkronizálása mintegy 10 évet vett igénybe. Mint hatálybalépése előtti visszavonásából is látható, elkészültével is kellő bizonytalanságban hagyta az érdekelteket. A 9/2002 (III. 22.) KöM-KöViM rendelet ugyanis a korábbitól lényegesen eltérő szabályozást jelentett, melyet éppen a korábbival történő összehasonlításával lehet kellően elemezni, értékelni, bár ezek után kérdéses, hogy érdemes-e. Hogy 2005 -től mi lép érvénybe, az utóbbi időszak szennyvíztisztítási jogszabály alkotási gyakorlata miatt talán még kevésbé érdemes találgatni.
A szennyvíztisztító típusválasztása az elvi lehetőségeken túl a megfelelő hazai háttéripar lehetőségeinek is függvénye, bár éppen most kezdődik az az időszak, amikor a külföldi vállalkozók is nagy eséllyel indulhatnak versenybe ezen a területen. Az áttekintő csak az elvi lehetőséget elemzi. A végső döntés ezen túl a mindenkori hazai jogi és gazdasági szabályozás (központi támogatási rendszer) függvénye is.
Szennyvíztisztítási követelményeinek alakulása Magyarországon
Magyarországon 2005. január 1-ig a (4/1984. (II. 7.) OVH rendelet) határértékei érvényesek a meghatározó szennyező, illetőleg növényi tápanyag tartalmat (kémiai és biológiai oxigénigény -KOI, BOI5-, lebegőanyag, nitrogén-formák és az összes foszfor) illetően. Ezeket az 1. táblázat pontosítja. Egyértelmű, hogy a korábbi szabályozás visszaállításával a hatóságoknak azt a jogát is visszaállították, hogy ezeket az értékeket a helyi érdekek függvényében bárhol szigoríthassák. A határértékek ennek megfelelően inkább csak tájékoztató jelegűek, s mindenhol a regionális felügyelőség kezében van a szabályozás, végső döntés joga.
- 1.táblázat: A 4/1984. (II. 7.) OVH rendelet jelenleg is érvényes határértékei befogadóinkra.
Jellemzők |
Térségi kategóriák – kijelölt osztályok |
|||||
I |
II |
III |
IV |
V |
VI |
|
KOI Lebegőanyag NH4-N NO3- a) Összes P – TP a) |
50 100 2 40 1,8 |
75 100 5 50 2 |
100 200 30 80 2 |
100 200 10 80 2 |
150 500 30 - - |
200 200 10 80 2 |
- a)III – IV, valamint a VI osztályokban csak állóvízbe, vagy abba torkoló kisebb befogadóba történő bevezetés esetén érvényes a határérték, egyebekben nincs korlátozás.
Az 1984 évi szabályozás láthatóan üzemmérettől, tehát a technológiai lehetőségektől függetlenül, csakis a befogadók szennyezettsége, terheltsége és vízhozamai (hígító hatása) figyelembevételével differenciált. A 271/1991-es EU javaslat ezzel szemben éppen az utóbbiak figyelembevétele nélkül, az üzemméret függvényében alakította ki a határértékeket (2. táblázat), megjegyezve, hogy az egyes országok befogadóik érzékenységének megfelelően regionális szigorításokat alkalmazhatnak.
- 2.táblázat: Az EU javaslat a kommunális szennyvíztisztítók kibocsátási határértékeire.
EU 271/1991 |
Lakos egyenérték osztály (LE - |
||
Kategória |
1 |
2 |
3 |
Jellemzők (mg/l) |
< 10 ezer LE |
10 - 100 ezer LE |
> 100 ezer LE |
BOI5 |
25 |
25 |
25 |
KOI |
125 |
125 |
125 |
Összes lebegő anyag - TSS |
60 |
35 |
35 |
Összes nitrogén - TN* |
- |
15** |
10 |
Összes foszfor - TP |
- |
2 |
1 |
* - TN = TKN + NO3-N + NO2-N ahol TKN = szerves N + NH4-N
** - vízhőmérséklet > 12 oC esetén
A tervezett hazai törvény (2003. jan. 1.-től bevezetésre tervezett, de be nem vezetett) a hosszú előkészítési időszak ellenére sem tűnt igazán sikeresnek (3. táblázat).
3. táblázat: A felszíni vízi környezetbe közvetlenül bevezetésre kerülő szennyvizek országos területi kibocsátási határértékei és a vízminőség-védelmi területi kategóriák:
Megnevezés |
(1.) Balaton és vízgyűjtője |
(2.) Egyéb védett területek |
(3.) Általános |
PH |
6,5 – 8,5 |
6,5 – 9 |
6 – 9 |
Szennyező anyagok |
Határérték mg/l |
||
Bikromátos oxigénfogyasztás - KOIk |
50 |
75 |
150 |
Biokémiai oxigénfogyasztás - BOI5 |
15 |
25 |
50 |
Összes nitrogén - Nösszes |
15 |
301 |
50 |
Összes foszfor - Pösszes |
0,7 |
2 |
10 |
Összes lebegőanyag - SS |
35 |
1001 |
200 |
Szulfidok -S2- |
0,01 |
0,01 |
2 |
Szerves oldószer extrakt - (olajok, zsírok)* |
2 |
5 |
10 |
Ammónia-ammónium-nitrogén -NH4-N |
2 |
5 |
10 |
Coliform szám(i=individuum=egyed)2 |
10 i/cm3 |
10 i/cm3 |
10 i/cm3 |
* - állati és növényi zsiradék esetén a határérték háromszoros
(1) A Velencei-tó és a Fertő-tó és vízgyűjtője területén a 240/2000. (XII. 23.) Kormányrendelet alapján az (1.) kategória határértéke érvényes.
(2) A közegészségügyi hatóság által fertőtlenítésre kötelezett üzemek esetében előírandó határérték.
Az új területi behatárolás a következők szerint tervezték:
- 1.A Balaton, valamint vízgyűjtőterülete a települési szennyvíztisztítás szempontjából érzékeny felszíni vizek és vízgyűjtőterületük kijelöléséről szóló 240/2000. (XII. 23.) Kormányrendelet szerint.
- 2.Egyéb védett területek (befogadók):
2.1. A Velencei-tó valamint vízgyűjtőjük a Kormány 240/2000. (XII. 23.) rendelete szerint, és a Tatai-tó vízgyűjtő területe.
2.2. A Fertő-tó, valamint vízgyűjtőjük a Kormány 240/2000. (XII. 23.) rendelete szerint.
Továbbiakban számos kisebb behatárolt, ivóvíz kinyerése tekintetében veszélyeztetett térség.
A környezetvédelmi és a közlekedési és vízügyi miniszternek a használt- és szennyvizek kibocsátási határértékeiről és alkalmazásuk szabályairól szóló együttes rendeletének (9/2002 (III. 22.) KöM / KöViM) az 1. sz. melléklete szerint annak érvényességétől a felszíni vízi környezetbe közvetlenül bevezetett szennyvizek országos területi kibocsátási határértékei és a vízminőség-védelmi területi kategóriák a 3. táblázatban láthatóan alakultak volna.
A rendelet 2. sz. mellékletének I. része szerint ugyanakkor a települések szennyvíz-elvezetésével, szennyvízkibocsátásával kapcsolatos technológiai határértékek a 4. táblázat adatainak megfelelően alakultak volna.
4.táblázat: A hatályba nem lépett 9/2002 (III. 22.) rendelet települések szennyvíz-elvezetésével, szennyvízkibocsátásával kapcsolatos technológiai határértékei.
Komponens |
Koncentráció, (mg/l) |
Minimális csökkentési hatásfok, (%) |
Kémiai oxigénigény (KOI) |
125 |
75 |
Biokémiai oxigénigény(1) (BOI5, 20 °C-on nitrifikáció nélkül) |
25 |
70 – 90(2) között |
Összes lebegőanyag(5) |
35 |
90 |
Összes foszfor (Pösszes)(3) |
2 (10.000–100.000 LE között) 1 (> 100.000 LE) |
80 80 |
Összes nitrogén (Nösszes)(3-4) |
15 (10.000 – 100.000 LE között) 10 (> 100.000 LE) |
70 – 80(2) között 70 – 80(2) között |
(1) A BOI5 más paraméterrel helyettesíthető: összes szerves szén (TOC) vagy teljes oxigénigény (TOD), ha összefüggés állapítható meg a BOI5 és a helyettesítő paraméter között.
(2) Vízjogi engedély szerint.
(3) A határértékeket csak a 240/2000. (XII. 23.) Kormányrendelet szerinti érzékeny területeken kell betartani, 10 ezer LE terhelés felett. (A rendelet hatálya alá nem eső területeken az 1 sz. mellékletben meghatározott vonatkozó határértékeket kell figyelembe venni.)
(4) Ez a követelmény a szennyvíztisztító telep biológiai reaktorának
(5) Tavas szennyvíztisztítás után vett víz-mintákat a vízminőségi vizsgálatokat megelőzően szűrni kell, azonban a szűretlen víz összes lebegőanyag koncentrációja nem haladhatja meg a 150 mg/l-t.
Egyértelműnek vélhető a rendeletből, hogy a 3. táblázat értékei a 10 ezer LE alatti terhelésű szennyvíztisztítókra vonatkoztak, a 4. táblázaté pedig az annál nagyobb terhelésűekre. A terhelést egyébként az év során mért két maximális heti átlag alapján kellett volna, a 271/1991-es EU ajánlathoz hasonlóan behatárolni. Egyértelműnek tűnt a rendeletből, hogy ha egy tízezer LE feletti terhelésű telep 1 és 2 kategóriába tartozó (védett) befogadóba bocsátja a tisztított szennyvizét, arra is a fokozott védelem előírásai, határértékei vonatkoztak volna.
- Előző
- Következő >>