Menu

Az eleveniszapos szennyvíztisztítás részműveletei, méretezésük és kiépítésük - A szennyvíztisztítás beruházási és üzemeltetési költségei

 

A szennyvíztisztítás beruházási és üzemeltetési költségei

 

Domokos Endre - Kárpáti Árpád,

Veszprémi Egyetem, Környezetmérnöki és Kémiai Technológia Tanszék

 

 

Bevezetés

 

A szennyvíztisztítás költségei részben a lakáson kívüli szennyvízgyűjtő, részben a szennyvíztisztító rendszer költségeiből adódnak. Az elsőbe rendszerint nem tartozik bele az a csőszakasz, amely a lakásokból a lakossági gyűjtőcsatornába bevezeti a szennyvizet.

A közcsatorna kiépítésének a fajlagos költsége a lakos sűrűségtől függ, így az a falusias településszerkezetű helységek lakosságát viszonylagosan jobban terheli. A közcsatorna kiépítési költsége egyébként rendszerint a szennyvíztelepének a duplája, de kedvezőtlen, nagy térségi rendszereknél annak a többszöröse is lehet. Az utóbbiak további kedvezőtlen hatása a szennyvíz hosszas tartózkodása, lehűlése, berothadása a gyűjtőrendszerben. Az utóbbiak a tisztítás lehetőségeit, költségeit növelik meg jelentős mértékben.

A szennyvíztisztító kialakításáról, technikai megvalósításáról a sorozat két korábbi munkája már részletesen szólt. Ezúttal inkább csak összefoglaló jelleggel, de a szennyvíztisztítók beruházási és üzemeltetési költségeit vesszük sorra.

 

A szennyvíztisztítás beruházási költségei

 

A szennyvíztisztítás beruházási költségei a mindenkori kiépítettségnek megfelelően a következő résztételekből adódnak:

 

  • szennyvíz mennyiségmérők és átemelők (áramlásmérő, medence és szivattyúk, szintszabályozók),
  • rácsok, szűrők, homokfogók,
  • biológiai medencék vagy rendszer,
  • levegőztetés (fúvók, levegőelosztás, levegőbevitelt biztosító elemek, keverők, oxigénszint érzékelő és szabályozó berendezések),
  • elő és utóülepítők, iszapaknák és iszapmozgató szivattyúk,
  • iszapsűrítők, elővíztelenítők,
  • esetlegesen anaerob rothasztók,
  • biogáz felhasználását biztosító egységek (gáztisztítók, kéntelenítők, égetők, hőcserélők, áram fejlesztésére alkalmas gázmotorok, iszapszárító berendezések)
  • utóvíztelenítők,
  • fedett, vagy fedetlen iszapkomposztálás betonfelület és födémigénye,
  • komposzt alapanyag előkészítő, keverő berendezések,
  • komposztálás levegőztető berendezései (statikus esetben levegőztető csatornák, levegőfúvók, hőmérséklet és oxigénkoncentráció mérő és szabályozó elemek, dinamikus komposztálásnál a berendezés és a keverést biztosító kiegészítő berendezések),
  • komposzt utókezelő, csomagoló berendezések.

 

Nem foglalkoztunk itt azzal az esettel, ami pedig a kisebb telepeken igen gyakori, a szippantott szennyvíz fogadására, tározására, átemelésére, kezelésére alkalmas berendezések. Ezek további kiegészítő költségigény.

 

Hasonlóan nem részleteztük a szennyvíztisztító rendszer olyan szükségszerű tartozékainak költségigényét mint az alábbiak:

- műveleti egységek közötti csőrendszer,

- áramellátást biztosító villamos rendszer,

- berendezések és vegyszerek tárolására, üzemeltetésére szolgáló helyiségek

 (fúvógépház, centrifugaház, vegyszerraktár, stb.),

- irányító helyiségek,

- szociális helyiségek,

- közlekedéshez szükséges úthálózat,

- telep kerítése, parkosítás,

- környezettől történő növényzetes takarás, árnyékolás (csepp-diszperzió csökkentése),

- a mindezekhez, valamint a műtárgyak kialakításához szükséges tereprendezés.

 

A soktételű beruházási költségből a fentieknek megfelelően elég nehezen számítható ki kellő pontossággal az összes beruházási költség. Az egyes részegységek költségei ezen túl a berendezés, műveleti egység, illetőleg a szennyvíztisztító méretétől, kapacitásától is nagymértékben függnek. A kisebb tisztítóknál a szükséges térfogatok kiépítése csak nagyobb fajlagos költséggel lehetséges. Ugyanez érvényesül a folyadékmozgató berendezéseknél, valamint a szükséges vezérlő, szabályozó egységek fajlagos költségeinél is. Ennek megfelelően a szennyvíztisztítók kiépítése esetén nem gyakorlat a kivitelező részéről a beruházó fele történő tételes költségelés, hanem csak egy keretösszegben adják meg a beruházás összes költségét. Ez egyébként más beruházásoknál is hasonló, s ennek megfelelően nehezen értékelhető. Az összehasonlítás javítására szolgál a közbeszerzési törvény, amitől persze az ilyen komplikáltságú rendszerek összehasonlítása továbbra is leginkább csak formális számszaki összehasonlítás lesz. A túlköltekezéseket ettől függetlenül valamelyest mérsékeli.

 

Hazánkban azonban a szennyvíztisztítók kiépítésének helyéhez hasonlóan a beruházási költségeit is rendeletileg szabályozták. Ez automatikusan behatárolta a tisztítás beruházási költségének az árszintjét. A rendelet szerint ez az üzemnagyság függvényében a szennyvíztisztító telep építésének a fajlagos költsége a következő lehet - (LEÉ kapacitás saját becsült adatunk, egyébként a rendelet szószerinti idézete a táblázat):

 

Kapacitás,

m3/d

Közelítő LEÉ kapacitás1, LEÉ

Fajlagos költség,

ezer Ft /m3

0 - 100

0 - 1 000

520

101 - 200

1 000 - 2 000

420

201 - 500

2 000 - 5 000

370

501 - 750

5 000 - 7 500

320

751 - 1 000

7 500 - 10 000

280

1 001 - 2 000

10 000 - 15 000

260

2 001 - 3 000

15 000 - 20 000

230

3 001 - 4 000

20 000 - 30 000

210

4 001 - 5 000

30 000 - 40 000

180

5 001 - 10 000

40 000 - 70 000

150

1 001 - 15 000

70 000 - 100 000

130

1 5001 - 20 000

100 000 - 130 000

110

20 001 -

130 000 -

Egyedi elbírálás

 

A fajlagos költség tartalmazza a mechanikai tisztítás, biológiai tisztítás, iszapkezelés és egyszeri forgóalap feltöltés és próbaüzem költségeit is.

 

Alkalmazható szorzók a kiépítésre kerülő technológia függvényében:

Foszfor és nitrát eltávolítása esetén

1,20

Komposztálás

1,15

Központi üzemirányítás és analizátorok kiépítése esetén

1,10

 

A szennyvíztisztító telep fajlagos költsége a tisztított szennyvíznek a telepről a befogadóig történő elvezetését nem tartalmazza, ezt a szennyvízcsatorna szakaszt a csatornahálózat fajlagos költségeivel kell figyelembe venni. A szennyvíztisztító telep kétoldalú energia betáplálása esetén további 1,1 szorzó alkalmazható.

 

A szennyvíztisztító telep technológiai kapacitás-bővítésénél a beruházással megvalósuló és a meglévő kapacitás összegéhez tartozó fajlagos költséget kell alkalmazni és a bővítmény kapacitását kell figyelembe venni.

 

A szennyvíztisztító telep technológiai szakaszos kiépítése esetén fajlagos költséget az alábbi szorzókkal kell figyelembe venni:

Mechanikus tisztítás

0,33

Biológiai tisztítás

0,34

Biológiai tisztítás foszfor-nitrát eltávolítással

0,40

Iszapkezelés, elhelyezés

0,33

 

A szennyvíztisztító telep technológiai korszerűsítése: A telep hidraulikai kapacitás-bővítésével nem járó technológiai korszerűsítését, hatásfoknövelés esetén az alábbi szorzókat kell alkalmazni:

Mechanikus tisztítás

0,15

Biológiai tisztítás

0,20

Foszfor-nitrát eltávolítás

0,20

Iszapkezelés, elhelyezés

0,20

 

Szállított szennyvizet előkezelő technológia építése esetén a műtárgy kapacitásával azonos szennyvíztisztító telep kapacitás fajlagos költségének + 30%-kal növelt értéke vehető figyelembe. Ekkor a szennyvíztisztító telep kapacitását a fogadó műtárgy kapacitásával csökkentve kell figyelembe venni. (Idézet vége - Önkormányzatok Közlönye, 2001 (9) 654-655.)

 

A rendelkezés felülről láthatóan behatárolja a technológiai kivitelező vállalkozók lehetőségeit. A kivitelezői tendereknél, illetőleg a realizálásnál ezeknél kisebb értékek nem is jelentek meg ajánlatként, de a technológiai tervezők és a kivitelező együttműködésében elkészített pályázatoknak is ehhez igen közeli érték kell legyen a minimum variánsa, hiszen a jogszabály azért olyan hatalmas rátartással nem dolgozik. Aki tehát jelentősen aláígér, azt csakis a minőség rovására teheti Sajnos a szakmailag nem eléggé felkészült megbízó ezt nem veszi észre, az ellenőrzésért hivatott engedélyezési rendszer pedig nem védi meg ellene őt.

 

A szennyvíztisztítás üzemeltetési költségei

 

Az üzemeltetési költségek több csoportba sorolhatók. Ide tartoznak a következő üzemeltetési, és karbantartási költségei:

 

- különböző folyadék és iszapmozgatás és szabályozása,

- az egyenletes oxigén ellátás (levegőztetés), valamint iszapkoncentráció biztosítása,

- folyadékkeverés,

- SBR rendszereknél az előzőek időbeni ciklizálása vezérlése, szabályozása,

- utóülepítés (medencefenék kotrása, felúszó iszap eltávolítása),

- az iszap és iszapos víz recirkulációja és annak szabályozása,

- iszap elősűrítése, víztelenítése,

- anaerob rothasztás és a biogáz hasznosítása,

- rothasztott iszap víztelenítése és komposztálása,

- komposzt kiszerelése, értékesítése,

- esetenként a szilárd maradék elhelyezése,

- az üzemeltetés analitikai ellenőrzése,

- üzemeltetés dokumentációja.

 

Meg kell jegyezni, hogy az üzemeltetés költségei részben elektromos energia felhasználását jelentik, amely legnagyobb részarányában az oxikus medence levegőztetésénél jelentkezik. Értéke a biológiai terhelésből számítható. Ez határozza meg a biológiai átalakításhoz szüksége oxigén mennyiségét, ami a lakossági szennyvizek kívánt mértékű tisztítása esetén közelítőleg 1,7 - 1,9 kg O2/kg BOI5 fajlagos költséggel számolható. Ebben a fajlagosban a nitrogéneltávolítás és az iszapstabilizáció oxigénigénye is benne van. Az oxigénigényt közvetlenül villamos áram szükségletre lehet átszámolni a fajlagos oxigén-beviteli hatásfok segítségével, ami a különböző típusú levegőztető rendszereknél 1,1 - 3,0 között is változhat. A levegőztetés fajlagos költsége ezzel fajlagos napi mennyiségként, vagy egységnyi víztérfogatra számítható fajlagos értékként is kiszámolható.

 

Az iszapos reaktorok keverése ennél lényegesen kisebb áramfelvétel, illetőleg költség. Rendszerint mintegy 100-120 W/m3 fajlagos értékkel számolható. A keverést ezen túl, a levegőztetés típusától függően, a folyamatosan levegőztetett medencében nem kell mindig alkalmazni. Ilyenkor csak az anoxikus és anaerob medencék keverése jelent többlet áramfelhasználást.

 

Az iszap víztelenítése is kisebb, mégis számottevő áramfelvételt jelent az iszap előkezelése során. Fajlagos értékét tekintve ez is a berendezés típusától, víztelenítési hatásfokától függ. A présszalag-szűrők, centrifugák (csigás dekanterek) és a táskás szűrőprések fajlagos áramfelvétele elég különböző, bár fajlagos értékeket arra vonatkozóan nem igen adnak meg a forgalmazóik. Ugyanitt jelentkezik az üzemeltetésnél a vegyszerköltség is, bár annak egy részét esetenként a levegőztető medencében adagolják a többletfoszfor kicsapatása érdekében. Ez a vegyszer, valamint a víztelenítés berendezései előtt adagolt polielektrolit is jelentős költségtétel a tisztításnál.

 

Komoly részarány az anaerob rothasztó fűtéséhez szükséges energia is, bár azt többnyire a keletkező biogáz felhasználásával lehet fedezni. A rothasztók betáplálásához, keveréséhez szükséges áram felvétele rendszerint a hálózatról történik és így külső energia felhasználását, közvetlen költséget jelent. Saját gázából termelt energia felhasználása esetén is költség ez, mert a nyereséget, az áramból elérhető bevételt csökkenti. Ma már a komposztálás is egyre gyakoribb a nagyobb hazai szennyvíztisztítókban is, ahol ugyancsak a levegőztetés, illetőleg a prizmás komposztálásnál az azt biztosító gépi anyagmozgatás, átforgatás jelenti a legnagyobb energiaigényt. Ehhez képest a termék utókezelése és kiszerelése lényegesen kisebb tétel.

 

A komposzt kihelyezése, értékesítése azonban valamilyen költség megtérülést is jelenthetne. A tisztított szennyvíz befogadóba vezetése ezzel szemben nem jelent bevételt a tisztítónak, sőt a régóta pallósként emlegetett környezetterhelési díj esetleges bevezetése esetén további kiadás is lehet. Az persze természetes, hogy az utóbbit teljes mennyiségében a szennyvizek termelőire fogják ráterhelni.

 

A fenti költségeken túl telepenként igen eltérő nagyságú az alkalmazottak, üzemi dolgozók munkabére is, ami ugyancsak része az üzemeltetés költségének azok járulékos költségeivel egyetemben. Mindezekből együttesen alakul ki valamely tisztítótelep összes üzemeltetési költsége, amely a beruházás évente esedékes kölcsöntörlesztésével együtt a teljes szennyvíztisztítási költséget képezi.

 

A hazai szennyvíztisztítók nagyon eltérő kiépítettsége igen nehézkessé teszi a telepek várható üzemeltetési költségeinek a pontos becslését. Ezt a tervező, beruházók ezért rendszerint nem is vállalja, vagy ha mondanak is arra vonatkozóan egy tájékoztató értéket, becslésük pontosságára semmilyen garanciát nem adnak, eltérően a tisztítás hatásfokának garanciájától, ami azonban a garancia feltételeinek a megkötései miatt az esetek többségében hasonlóan nem jelent igazán garanciát az üzemeltetőnek.

 

A tisztítás hatásfoka minden rendszer esetében nemcsak a technológiai tervezéstől és annak a kivitelezésétől (üzembiztos kiépítés és részberendezés beépítés), hanem a telep üzemeltetésétől is függ. Ennek az eredménye, hogy a szennyvíztisztítók tulajdonosai, az önkormányzatok, bár a tervezés kapcsán határozottnak, hozzáértőnek igyekeztek látszani, az üzemeltetés kockázatát semmiképpen nem vállalják fel. Ilyen esetben azután az üzemeltető, akkor is, ha ugyanaz, mint a beruházó, az előzetes becslésekkel szemben bármilyen üzemeltetési költséget kimutathat, elszámolhat. Tételes elszámolást egyébként is talán nem is kérhetnek a megbízóik. Ez utóbbi egyébként a könyvelők szennyvíztisztításra vonatkozó teljes ismerethiánya úgyis teljesen haszontalan lenne.

 

A szennyvíztisztítás üzemeltetési költségeinek a számítása tehát részben a beruházáséhoz hasonlóan a megfelelő, regionálisan, vagy társadalmilag elfogadott normatíva alapján, részben a ténylegesen jelentkezett költségek alapján történhet. Semmi sem egyszerűbb, mint költséget csinálni és elszámolni, ha van, aki fizesse.

 

Összefoglalás

 

A szennyvíztisztítás technológiájának megválasztása minden esetben a tisztítás követelményének a függvénye, de többféle kiépítéssel is közel azonos mértékben teljesíthető. A berendezések típusainak megválasztása ezen túl is nagymértékben befolyásolhatja a fajlagos beruházási és üzemeltetési költségek nagyságát, de általános tendencia, hogy az üzemméret növekedésével a fajlagos beruházási és üzemeltetési költség csökken. A fajlagos munkabér költség ettől tendenciájában eltérően is alakulhat, de az összköltség tendenciáját nem befolyásolja jelentősen. Az iszapelhelyezés igen eltérő lehetőségei és költségei ugyanakkor jelentős eltéréseket okozhatnak.

 

A beruházás kapcsán a technológia megválasztása és megfelelő minőségben történő kiépítése a meghatározó. Az üzemeltetéskor a szakismeret lehetőségei már csak az előzőekkel behatárolt területen biztosítanak mozgáslehetőséget. A végső eredmény elérésében, valamint az üzemeltetési költségek alakulásában azonban az utóbbi is meghatározó jelentőségű.

A teljes cikk letölthető az alábbi linken: Az eleveniszapos szennyvíztisztítás részműveletei, méretezésük és kiépítésük

Kapcsolat Info

Ha a szolgáltatásainkkal kapcsolatban bármilyen kérdése merült fel, az alábbi címeken elérhet minket.

PureAqua Kft.

Székhely: 8200 Veszprém, 8200 Veszprém, Lőszergyári út 6.
Levelezési cím: 8200 Veszprém, Lőszergyári út 6.
Telefon:+36-88-794-243
Fax:+36-88-799-132
Skype:pureaqua01
Web:http://www.pureaqua.hu