Hazai szennyvíztisztító kapacitás reális felmérésének problémái
Bár a közcsatorna-statisztika elkészítése is komoly feladatot jelent, annál bonyolultabbnak tűnik a szennyvíztisztító kapacitások megítélése. A hagyományos hazai differenciálás mechanikai / biológiai tisztítást és tápanyag eltávolítást különböztet meg. Sajnos az utóbbi kettő egyértelmű elkülönítését a felmérések nem pontosítják, megadásuk kívánnivalókat hagy maga után. Jelen tanulmányban kísérletet teszünk az egyes fokozatok egyértelmű behatárolására, meghatározó paramétereik pontosítására, valamint javasoljuk a III. fokozat megjelölés elhagyását a tápanyag eltávolítás előtt.
Hasznos lenne a biológiai tisztítás kapacitása alatt az öt napos biológiai igénnyel (BOI5) jellemzett szerves anyag eltávolító kapacitást megadni, míg a III. fokú tisztítás kapacitásán belül a nitrogén és foszfor eltávolító kapacitásokat külön-külön pontosítani. Még az sem ártana, ha a nitrifikáló, illetőleg denitrifikáló kapacitás is szétválasztásra kerülne, mert számos két iszapkörös (UTB) szennyvíztisztítónál a kiépítés és üzemeltetés hatékony nitrifikációt, de csak igen korlátozott denitrifikációt tesz lehetővé. Ilyenkor a nitrogén szennyezettség ammóniumformából nitrát formába történő átalakítása következik csak be. A nitrát kibocsátása azonban eutrofizációs hatása miatt elkerülendő, mi több az EU előírásokban a nagyobb tisztítóknál az összes nitrogén kibocsátása is igencsak korlátozott. Az ismertetés részletesen áttekinti a kapacitások ilyen számításának lehetőségét, illetőleg az EU irányelv (271/91) átvételének a hazai tisztítóknál várható következményeit.